Nem
tudok elszakadni a Felvidék csodálatos világától, ahogy anno Mikszáth Kálmán
sem tette. Híres novelláskötete a Jó Palócok ugyan képzeletbeli helyekre utal
(elkezdtem keresni őket a Google Earthben, de tényleg egyik sem valós), mégis
az elbeszélésekből ki lehet találni, melyik képzeletbeli falu melyik valós
falunak felel meg.
Egy olyan útra viszem, el az olvasót ebben a bejegyzésben ahol egy tökéletes osztálykirándulás kerekedhet ki a falvakat járva a jövő nemzedéke számára. Akkor lássunk is neki, hol játszódtak, hol vannak a jó palócok?
1. Szklabonya = Bodok (Mikszáth szülőfaluja):
A Néhai bárány című elbeszélésében Csuri Jóska – a falu bakterja – engedve a népi babonának, és odafigyelve az állatok viselkedésére, a harangozással „elfordította a veszedelmet” a falu felől. De hol is van valójában Bodok? Kicsit ki kell „sétálunk” Magyarországról, hogy Mikszáth szülőfaluját megtalálhassuk. Balassagyarmattól 12,5 km-re fekszik Szklabonya mai (magyar) nevén Mikszáthfalva Szlovákia területén. A települést az író 1910-es halála után tiszteletből Mikszáthfalvára változtatták, majd 1920 után Sklabinává keresztelték át. Mikszáth lánytestvérének, Mariskának a sírja éppen a Mikszáth emlékházzal szemközti temetőben van. A Mikszáth emlékházat abból a falusi házból alakították ki ahol gyermekéveit töltötte az író. Ha sétálunk a faluba ezt az emlékházat és a temetőt mindenképpen látogassuk meg.
2.
Majornok= Mohora ( Mikszáth feleségének faluja: Mauks Ilona)
Ha
visszajutunk, Magyarországra belecsöppenünk egy újabb novellába a Két Major regénye címűbe. A novella
nagy valószínűséggel a Nógrád megyei Mohorán játszódik mindössze 10 km-re,
délre Balassagyarmattól. A szomorú tragédiával végződő novellában megemlítik az
Ipolyt (végre egy igazi folyónév) amibe a lány veti magát. Mohorán az Ipoly
felé vezető úton a Fekete víz nevű folyó csordogál. Oda vethette bele magát az
ifjú lány. A község híres, gyönyörű templomáról és arról, hogy Tolnay Klári színművésznő szülőfaluja is. A Tolnay kúriát és a Mauks kúriát a mai napig lehet látogatni. Viszont a legszebb kastély a községben a Vay-Zichy kastély, ami török kupolájával kitűnik a többi közül. Érdemes megnézni mindegyiket.
Az Ipoly folyó (Ami természetes határ Magyarország
és Szlovákia között) és Cserhát (Cseherát) hegység két valós helyszín a
novellákban ezeket megtalálhatjuk Nógrád megyében.
Ha
már erre járunk nézzük meg a Legbátrabb várost…
Többször is említettem és ha ott vagyunk, látogassuk meg Balassagyarmatot ahol Palóc múzeum vár minket, valamint a híres Orchidea cukrászda, és az egész városkép megőrizte a klasszikus mivoltát. Itt található az ország legrégebbi működő börtöne is, amit még Petőfi is leírt feljegyzéseiben. Madách Imre vármegyei aljegyző volt 1842 és 1848 között Balassagyarmaton, és itt tanított Komjáthy Jenő is. Balassagyarmat külön túrát érdemel, ha több napra jövünk erre a vidékre. Ez volt az a város, amit nem hiába hívnak Civitas Fortissimának (A legbátrabb város) mert 1919. Januárjában a balassagyarmati lakosok kiűzték a megszálló Cseh katonákat evvel biztosítva azt, hogy ma Balassagyarmat ne Szlovák város legyen.
Összegezve
Balassagyarmat és környékét egy hétvége alatt be lehet járni. Akiket érdekel a
történelem és az irodalom, főleg Mikszáth Kálmán munkássága örömét fogja lelni
ezekben a kis csoda falvakban és városban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése