Szigetvár és környéke látnivalói:

Ezen a héten a Dunántúlon kalandozunk. Szigetvár és a környező Zselic-dombság látnivalóit vesszük szemügyre. A kirándulás mind kulturális, mind természeti programokban is bővelkedik.

A Szigetvári Vár Magyarország leghíresebb várai közé tartozik, hírnevét az 1566-os ostromával nyerte el, mikor is Zrinyi Miklós a vár kapitánya bátran szembeszállt Szulejmán haderőjével. Több mint egy hónapos keserves harc után Zrinyi kilovagolt katonáival és hősi halált halt a törökök ellen. Az ostrom során életét vesztette Szulejmán szultán is, azonban halálát titokban tartották. Azonban a vár elesett, 122 évre török uralomba került, erről árulkodik a dzsámi, minaretével. A vár mögött egy tó helyezkedik el.

 A vár bejárata 

vár felülről

Szigetvár főtere a Zrínyi tér középkori eredetű. Itt helyezkedik el a Zrínyi emlékmű, a Városháza épülete, illetve a Szent Rókus Plébániatemplom, itt a főtéri házakban lakott Tinódi Lantos Sebestyén, magyar históriás énekmondó.  

Szigetvár főtere

A Török ház az egyetlen épület, amely Magyarországon fennmaradt a Török hódoltság korából. Közelmúltban a hát felújult a török állam segítségével. Benne egy érdekes kiállítást rendeztek be, egy defterdár listája nyomán alakítottak ki egy 16. századi török rezidenciát.

   a Török ház

 A Magyar-Török Barátság Park 1994-ben jött létre. Azon ritka emlékhelyek egyike, ahol a hajdani két ellenséges nép egymást barátjának tekintve idézi fel a közös múltat, ez szimbolizálja a megbékélést, egymás megbecsülését, történelmi elismerését minden tekintetben. Mind Szulejmánnak, mind Zrinyinek dicső emléket állít.  

Török magyar barátságpark

Turbéki templom búcsújáró helynek számít. Boldogasszony képe van elhelyezve a főoltárra. A hagyomány szerint a templom helyén volt Szulejmán szultán szíve eltemetve.  Turbéki templom

Zrinyi napok Szigetvár legfontosabb ünnepi eseménye. A hagyomány 1833-ig nyúlik vissza. Az ünnepség Zrinyi Miklósnak állít emléket, egy többnapos esemény, várjátékokkal, fesztiváli programokkal. 

A Szigetvári Gyógyfürdő magas minőségű wellnes szolgáltatásokat nyújt az ideérkezők részére. 62 C fokos gyógyvízzel rendelkezik. Mind nyáron, mind rosszabb időben nagy vonzerőt jelent, hiszen szabadtéri és fedett medencékkel is rendelkezik, emellett uszoda istalálható benne.

Szigetvári gyógyfürdő

Ezenkívül a környéken több más látnivaló is akad: a Zselic-dombság , ahol kirándulásokat, túrákat, aktív kikapcsolódást nyújtó programokat lehet tenni. A területen található Ibafa is, ami Pipamúzeumáról híres.  A gyűrűfűi ökofalu, az almamelléki erdei múzeum és kisvasút szintén izgalmas program lehet. Az Ormánság népművészeti emlékeit is felfedezhetjük könnyedén Szigetvárról.

 almamelléki kisvasút

A Zselic 

ormánsági ház

Szabadkígyósi Wenckheim kastély

A húsvéti hosszú hétvége alkalmából egy kedves, romantikus kevesek által ismert kastélyt szeretnénk bemutatni a Szabadkígyósi Wenckheim kastélyt. A kastély látogatását célszerű egybekötni több a környéken található nevezetesség felkeresésével, mint a Szarvasi Arborétum, vagy Gyula (fürdő, vár, kastély).

A kastély madártávlatból 

A szabadkígyósi Wenckheim kastély Békés megyében, az Alföldön helyezkedik el. A kastély műemléki, építészeti értékéről illetve az őt körülölelő parkjáról ismert. Békéscsabától 10, míg Gyulától 17 kilométerre fekszik.  Parkja ,mely a természetvédelmi területek közé tartozik  is szabadon látogatható, a Körös-Maros Nemzeti Park része, szabadon látogatható az érdeklődőknek.  Maga az épület 1875 és 1879 között épült, Ybl Miklós tervei után.  megrendelő gróf Wenckheim Frigyes volt, korában az ország legelegánsabb kastélyai között tartották nyilván. Az épületnek 365 ablaka, 52 szobája, 12 bejárata és 4 épületrésze van.

Az épület eklektikus, neoreneszánsz stílusban épült fel. Háromszintes (pince, földszint, emelet) építmény, melyen két torony ível felfelé (40 méter magasak, kilátóterasszal is rendelkeznek), homlokzata rendkívül tagolt, mesés légkört teremtve. A főépületben egy felszentelt kápolna is található. A földszinten több nagy helyiség tárul elénk: faborítású ebédlő, könyvtár, nagy- és kisszalonok, dohányzó, könyvtár épület, egy-egy terem a 100 négyzetméternyi területet is meghaladja. Márvány kandallók díszítik a termeket. Illetve még a földszinten található a konyhaépület is. Az emeleten lakosztályok és hálószobák helyezkednek el. A pince nagy és tágas, a franciapark előtt nagy terasz húzódik fel (wenckheim.hu).

A parkban franciakert, mellette angolkert is fellelhető. Évszázados fák (platán, tiszafa, mocsárciprusfa, nyárfa). Tó, szökőkutas vízmedence teszi a parkot még romatikusabbá. A kastély mellett található az egykori lovarda, és istálló. A park még azért is nevezetes, mert egy tanösvény indul el innen. Érdekesség még a területen található Zsigmond-forrás, ami azonban mára már csak mesterségesen működik. Ez a zöld terület rendkívül nagy, összesen 25,3204 hektár, azonban jó részét erdő fedi. A franciakertben örökzöld metszett bukszusokkal kialakított lóhere alakzatok találhatóak. A parkot különböző színű virágzatú gesztenyefák díszítik (wenckheim.hu).

Az angolkertben található egy vadregényes tó, melyen két híd is átível, egy kis szigetre juthatunk rajtuk, a szigeten egy Cupido alakú szobor volt látható, azonban mára csak a talapzata maradt meg. A parkban számtalan lehetőség kínálkozott a sportolásra is (homokos lovaspálya, gyűrű, nyújtó, hinta, teniszpálya). A kastély mellett egykor egy pálmaház állt, melyben trópusi növények, virágok pompáztak (wenckheim.hu).

A Wenckheim családot Szabadkígyóson meglátogatta a császári pár, Ferenc József és Sissy személyében, fogadásképpen egy diadalívet állítottak fel nekik, ezen a kapun később Horthy Miklós is átvonult. A kapun ez a felirat volt olvasható: “Ferenc József császár nejével hű népe éljene közt haladot el május hó 25-ik 1857-ik évében.” A diadalkaput az 1950-es években ledöntötték.

A kastély 1879től 1944-ig a család tulajdonában volt, 1945-től 2011-ig iskolaként funkcionált. 2012-ben kezdődött meg a kastély rekonstrukciója, felújítása, amely mai napig is tart.

Kocs látnivalói

Kocs

Kocs, Tata településtől 9km-re fekszik, Komárom-Esztergom megyében. A település neve személynév eredetű. Az Árpád-kori Koch, Kocs, Kos személynévből ered. A település nevét egykori Koch (Kos) nevű tulajdonosáról kapta. A hagyomány szerint a helyi bognárok által készített kocsi szekér a községről, Kocsról kapta a nevét. Természeti környezete rendkívül sokszínű. Földrajzilag már a Kisalföldhöz tartozik, annak homoktáj részletébe. Határának délről északi irányba elnyúló, egyre jobban ellaposodó dombjait lösztakaró borítja. 

Látnivalók:

Református templom:

1746-ban épült. Az 1783-as földrengés azonban megrongálta az épületet. A mai templomot 1783-ban szentelték fel. A templom muzeális értékű kegytárgyakat őriz a 17. és 18. századból. A templom a Dunántúli Református Egyházkerület egyik legnagyobb temploma, amely 1200 férőhellyel rendelkezik, és a vasárnapi, valamint ünnepnapi istentiszteletink helyszíne, de otthont ad számos kulturális rendezvénynek, koncertnek is.

Római katolikus templom

A falu legmagasabb pontján épült Szent Mihály tiszteletére, valószínűleg román stílusban. A templom jelenleg szentmiséknek és hittanoktatásnak ad otthont.

Tájház:

1996-ban egy parasztházból újították fel, 2007-ben bővítették ki. Információt nyújt az idelátogatóknak a vidék és a falu múltjáról. Hagyományörző rendezvényeknek is otthont ad, pl. szüreti kiállítás, szüreti mulatság.

Kocsi múzeum:

A kocsi feltalálásának a helye Kocs volt. Mátyás király uralkodása idején a kocsi bognárok híresek voltak. 1518-ban Sigmund von Herberstein részletesen leírta a kocsiszekeret és megemlítette, hogy Mátyás király is szívesen utazott ezen a gyorsnak és kényelmesnek mondható kocsin. Ennek a híres találmánynak; a kocsiszekérnek állít emléket a kocsi Kocsi Múzeum. A kocsi készítésének fázisai mentén haladva megismerteti a bognárok és kovácsok eszközkészletét, utal a fogatoláshoz használt lószerszámok készítőire, a szíjgyártókra is majd a 15. századi kocsi méret-és anyaghű rekonstrukcióját tekinthetik meg a látogatók.

Kocsi Csergő Bálint emlékpark

Kocs település híres szülöttének, Kocsi Csergő Bálintnak, a pápai kollégium rektorának és 40 vele gályarabságot szenvedett tanítók és prédikátorok emlékére.

Művelődési ház:

Számos kiállításnak, programnak a helyszíne. Rendszeresen rendeznek kézműves kiállításokat, Hímző szakkör kiállítását, festős műveit is láthatjuk. Illetve gyermekek részt vehetnek barkácsolásokon, fazekas szakkörön, batikoláson stb. Ráadásul itt található a falu könyvtára is.

Hagyományőrzés

Mint azt a látnivalók is mutatják, rendkívül fontos a faluban a hagyományok megőrzése. Ez az évente megrendezésre kerülő program is mutatja:

Kocsitoló Fesztivál

1999-ben rendezték meg először – a ma már hagyományosnak számító – kocsitoló versenyt. A rendezvény alapötlete onnan eredt, hogy a kocsit  bognárok, kerékgyártók, és kovácsok fejlesztették ki. A nemzetközi versenyzők mellett a környező települések képviselői nevezhetnek e különleges versenyre. A résztvevők feladata, hogy a minimum 380 kg súlyú kocsit a település szélétől annak központjáig a dimbes-dombos úton futva a Faluházig tolják. Az első 3 helyezett értékes díjakban részesülnek. Évente több ezer látogató megy ki megnézni e rendezvényt. A gladiátor futamon Kocs község felnőtt egyéni indulói mutatnak példát kocsitolásból, a gézengúzok versenyszámban pedig a Tatai kistérségi települések és testvértelepüléseink kisiskolásai mérik össze tudásukat. Hagyományőrző kezdeményezésként nem rég került sor a „Nagymenők” kocsi építő versenyére, ahol az indulók saját építésű járműveikkel nevezhetnek, a rangos szakmai zsűri pedig a járművek műszaki és esztétikai jellemzőit figyelembe véve hirdet győztest. A község a versenyeken túl a fesztivál ideje alatt élményekben gazdag kulturális és hagyományőrző programokkal várja a kicsiket és nagyokat egyaránt.

Felhasznált források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kocs

http://www.refdunantul.hu/lap/kocs/cikk/mutat/koszonto-14/

http://kocs.hu

http://www.tataikisterseg.hu/kocs/246

A legek városa: Tata, és látnivalói

Tatát nevezhetjük a legek városának. Hogy miért? Tatán található az ország legrégebben működő szállodája (1770 óta), a legelső angol stílusú parkja, és az egyik legidősebb mesterséges tava, amely még a honfoglalás előtt készült. Ráadásul A tatai platán 7230 szavazattal megnyerte a 2014-es Év fája versenyt, itt található tehát a 2014-ben legszebb fa is. És ha ez még nem lenne elég, Tata a 10 legromantikusabb város között is benne van.

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében helyezkedik el.  A város legmagasabb pontja a Kálvária-domb, amely 166 méter magas, a legalacsonyabb pontja a Fényes-fürdő mely 120 méterre van a tengerszintje fölött.   

Nézzük meg hát, hogy milyen főbb látnivalókat tartogat Tata az ide látogatók számára. Hangolódásként ajánlom megnézésre az alábbi videót:

Tata számos nevezetességének és természeti sokszínűségének köszönhetően kedvelt úti cél a turisták listáján. Ajánlónkban főbb természeti értékekről, nevezetességekről, programokról olvashattok.

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK:

1.Kálvária- domb:

Az eredetileg Márvány-hegynek nevezett mészkő fennsíkon egy Fellner Jakab által épített kis kápolnát találunk, valamint, egy egykori sörétöntő tornyot valamint egy kálvária szoborcsoportot. A domb tövében egy Geológiai múzeum is található. Ezen a kis területen 60 millió év megkövesedett üledékét tanulmányozhatjuk.

2. Angolpark:

Magyarország első angol típusú kertjét találjuk itt, melyet Böhm Ferenc uradalmi mérnök a tó mellé tervezett és telepített 1783-tól.

3. Tavak:

Az alábbi tavakat találjuk meg Tatán:

• Cseke-tó

• Derítő-tó

• Fényes-fürdő

• Öreg-tó

• Réti-tavak

4. Agostyáni Arborétum:

1955-ben hozták létre, mára már kedvelt turisztikai látványosság lett. A 31 hektáros területen mintegy 380 örökzöld és 40 lomblevelű fa- és cserjefaj él. A tűlevelűek gyantájának illóolajai különleges légkört varázsolnak.

NEVEZETESSÉGEK:

1. Templomok:

• Evangélikus templom

• Kálvária kápolna

• Kapucinus templom

• Református templom

• Szent Kereszt Plébániatemplom

2. Vár:

Tata egyik gyöngyszeme. A Lackffy család kezdeményezésére az 1300-as évek végétől folyamatosan épült és átépült. A vár falai a romantikus építészet stílusjegyeit tükrözik, melyet az egykor itt élt Eszterházy családnak köszönhetünk. Az Öreg-tó partján álló építmény ma is szemet gyönyörködtető látvány.

3. Vízimalmok

4. Kálvária szoborcsoport

A kör alakú építmény közepén álló hatalmas, dinamikus kálváriacsoport Schweiger Antal 1770 körüli alkotása. Jézus Krisztus keresztje tövében Mária Magdolnát, a két oldalán Szűz Máriát és Szent János apostol alakját látjuk.

5. Harangláb

Az Óratoronynak is nevezett építmény különlegessége, hogy faácsolata vasszögek nélkül épült. Falán emléktábla őrzi az egykor Tatán tartott országgyűlés emléklét. 2004. augusztusa óta az idő múlását minden órában harangjátékkal jelzi.

6. Esterházy-kastély

A kastély történeti múltjához tartozik, hogy a Napóleon előli visszavonuláskor 1809. augusztus 22. és november 21. között Ferenc magyar király és Ludovika királyné a kastély lakója volt. 1848-49-ben a kastélyban éjszakázott Windisgrätz és Haynau.

7. Fellner Jakab Kilátó

Schweiger Antal 1770 körüli alkotása. A kápolna és kilátótorony a barokk hangulatú városkép kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab emlékét őrzi. A kápolnát az egykori Keresztelő Szent János tiszteletére építették, majd később megsemmisült templom alapköveire építették újjá. A kilátótorony egykor sörétöntő toronyként funkcionált. 40 méter magas, tetejére közel 200 lépcsőfok vezet.

PROGRAMOK:

1.  Tatai vadlúd sokadalom:

A Tatai Sokadalom a magyar népi kultúra bemutatását és megőrzését szolgáló népművészeti fesztivál. Autentikus néptánc műsorokkal, népzenei koncertekkel, táncházakkal, könnyűzenei feldolgozásokkal és más művészeti ágak bemutatóival várják az ide látogatókat. A vásári hangulatot a kézműves mesterek a mai kor igényeihez igazított remekei színesítik. A gasztronómiai kínálat is hagyományainkat idézi. Az idelátogató szemtanúja lehet a madárvonulás lenyűgöző jelenségének. A vadludak vonulása az őszi-téli időszak olyan nemzetközi hírű és különleges eseménye, amely mágnesként vonzza a hazai és külföldi természetkedvelőket, madárbarátokat, madarászokat. Az egész napos program során mindenkinek lehetősége nyílik teleszkópos madármegfigyelésre, mellyel testközelből láthatók ezek az egyébként félénk madarak. Előadásokkal, kiadványokkal, élőállatos bemutatókkal, természetvédelmi és környezetvédelmi tanácsadással, természetjáró és ökoturisztikai túraajánlatokkal, csillagászati programokkal, játszóházzal várnak minden kedves érdeklődőt. A rendezvény ingyenes!

2      2. Tatai patara:

A Tatai Patara török kori történelmi fesztivál Tatán, mely 2008 májusa óta minden évben megrendezésre kerül. A fesztivál célja a hagyománytisztelet és értékteremtés, miközben olyan erényeket állít példaként, mint a bátorság, határozottság, hűség, céltudatosság és összefogás. Röviden az alábbiakat kell tudni a programról: Tata török kori életét, történelmi eseményeit idézi az eseménysorozat: a vár nagy ostromát játssza újra. Faltörők, bajvívók idézik fel a harcokat; tábordúlás, vízi ütközetek mutatják be a korabeli hadviselés kegyetlenségét. Közben a várfalakon belül és kívül mindenki élheti egy kicsit a viharos múlt sokszor békésebb hétköznapjait, belekóstolva a reneszánsz világ ételeibe, italaiba, és persze megízlelve a kor divatját, muzsikáját is.

3         3. Víz zene virág fesztivál:

A Víz, Zene, Virág Fesztivál Magyarország legnagyobb családi fesztiválja, mely várja kedves vendégeit Tatán, az Öreg-tó partján. Itt a család minden tagja egész nap kulturált szórakozást talál, a generációk együtt szórakozhatnak. Hazai és külföldi zenekarok lépnek fel több színpadon, népzenei slágerek, de a fiatalokat electro party aréna is várja. Napközben változatos vízi versenyek, virágkiállítás, játszóház, légi bemutató, tűzijáték, kirakódó vásár, szórakoztatják az idelátogatókat. Családi fesztivál Tatán, a fenntarthatóság körül! Virágbemutatók, evezősprogramok, koncertek!

4   4.  A magyar népmese napja:

A Magyar Népmese Napján különböző, színes, mesés programokkal várják a kedves érdeklődőket Tatán a Magyary Zoltán Művelődési Központban. A program való részvétel ingyenes!

Felhívnám a kedves olvasó figyelmét, hogy jelen programok és látnivalók ajánlottak, ezeken felül még további látnivalók és programok is megtalálhatóak, melyek szintén csodásak!


Források:

https://www.programturizmus.hu/ajanlat-tatai-latnivalok.html 
http://tata.utisugo.hu/latnivalok
http://www.tata.hu
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tata

Hol vannak a Jó Palócok? Mikszáth Kálmán lábnyomában

Nem tudok elszakadni a Felvidék csodálatos világától, ahogy anno Mikszáth Kálmán sem tette. Híres novelláskötete a Jó Palócok ugyan képzeletbeli helyekre utal (elkezdtem keresni őket a Google Earthben, de tényleg egyik sem valós), mégis az elbeszélésekből ki lehet találni, melyik képzeletbeli falu melyik valós falunak felel meg.

Egy olyan útra viszem, el az olvasót ebben a bejegyzésben ahol egy tökéletes osztálykirándulás kerekedhet ki a falvakat járva a jövő nemzedéke számára. Akkor lássunk is neki, hol játszódtak, hol vannak a jó palócok?

1. Szklabonya = Bodok (Mikszáth szülőfaluja):

A Néhai bárány című elbeszélésében Csuri Jóska – a falu bakterja – engedve a népi babonának, és odafigyelve az állatok viselkedésére, a harangozással „elfordította a veszedelmet” a falu felől. De hol is van valójában Bodok? Kicsit ki kell „sétálunk” Magyarországról, hogy Mikszáth szülőfaluját megtalálhassuk. Balassagyarmattól 12,5 km-re fekszik Szklabonya mai (magyar) nevén Mikszáthfalva Szlovákia területén. A települést az író 1910-es halála után tiszteletből Mikszáthfalvára változtatták, majd 1920 után Sklabinává keresztelték át. Mikszáth lánytestvérének, Mariskának a sírja éppen a Mikszáth emlékházzal szemközti temetőben van. A Mikszáth emlékházat abból a falusi házból alakították ki ahol gyermekéveit töltötte az író. Ha sétálunk a faluba ezt az emlékházat és a temetőt mindenképpen látogassuk meg.

2. Majornok= Mohora ( Mikszáth feleségének faluja: Mauks Ilona)

Ha visszajutunk, Magyarországra belecsöppenünk egy újabb novellába a Két Major regénye címűbe. A novella nagy valószínűséggel a Nógrád megyei Mohorán játszódik mindössze 10 km-re, délre Balassagyarmattól. A szomorú tragédiával végződő novellában megemlítik az Ipolyt (végre egy igazi folyónév) amibe a lány veti magát. Mohorán az Ipoly felé vezető úton a Fekete víz nevű folyó csordogál. Oda vethette bele magát az ifjú lány.
A község híres, gyönyörű templomáról és arról, hogy Tolnay Klári színművésznő szülőfaluja is. A Tolnay kúriát és a Mauks kúriát a mai napig lehet látogatni. Viszont a legszebb kastély a községben a Vay-Zichy kastély, ami török kupolájával kitűnik a többi közül. Érdemes megnézni mindegyiket.

Az Ipoly folyó (Ami természetes határ Magyarország és Szlovákia között) és Cserhát (Cseherát) hegység két valós helyszín a novellákban ezeket megtalálhatjuk Nógrád megyében.

Ha már erre járunk nézzük meg a Legbátrabb várost…

Többször is említettem és ha ott vagyunk, látogassuk meg Balassagyarmatot ahol Palóc múzeum vár minket, valamint a híres Orchidea cukrászda, és az egész városkép megőrizte a klasszikus mivoltát. Itt található az ország legrégebbi működő börtöne is, amit még Petőfi is leírt feljegyzéseiben. Madách Imre vármegyei aljegyző volt 1842 és 1848 között Balassagyarmaton, és itt tanított Komjáthy Jenő is. Balassagyarmat külön túrát érdemel, ha több napra jövünk erre a vidékre. Ez volt az a város, amit nem hiába hívnak Civitas Fortissimának (A legbátrabb város) mert 1919. Januárjában a balassagyarmati lakosok kiűzték a megszálló Cseh katonákat evvel biztosítva azt, hogy ma Balassagyarmat ne Szlovák város legyen. 

Összegezve Balassagyarmat és környékét egy hétvége alatt be lehet járni. Akiket érdekel a történelem és az irodalom, főleg Mikszáth Kálmán munkássága örömét fogja lelni ezekben a kis csoda falvakban és városban.

Források:
http://www.agt.bme.hu/balassi/mikszath.html

http://csicsada-irodalom-birodalom.blogspot.hu/2012/01/mikszath-kalman-jo-palocok.html